A születés: csoda

 egy szülész- nőgyógyász, újszülöttgyógyász és várandós anya szemszögéből

Karácsony közeledtével szerettünk volna egy ünnepre hangolódó témát választani az idei év utolsó Szent Balázs estjére, így esett a választásunk a születés, mint folyamat és csodálatos esemény szemlélésére. Meghívottjaink voltak Dr. Kiss Szilárd Leó- szülész- nőgyógyász főorvos, Dr. Simon Márta- újszülöttgyógyász főorvos és Dr. Salló Zsófia- reumatológus rezidens, várandós anya, akikkel a születés témakörét jártuk körbe.

Amint a bemutatkozásból kiderült, Simon Márta doktornőt a gyerekek iránti szeretete és egy példaértékű munkát végző orvosnő vezette az újszülöttgyógyászat irányába, amit nagy lelkesedéssel végez és mind a mai napig egyre csak növekszik a szerelme a szakmája iránt.

Kiss doktorúr a szívsebészet és gyereksebészet irányába volt elköteleződve mindaddig, amíg akkor még egyetemistaként a nagyobbik fia születésén részt nem vett. Ezen élmény következtében eldöntötte, hogy ha egyszer lehetősége adódik, biztosan a szülészetet fogja választani, látva hogy hogyan segítettek a feleségén az orvosok a szülés kiszolgáltatott, nehéz pillanataiban.

Salló doktornő arról az élményről számolt be nekünk, hogy az anyaságra való vágyakozása az esküvőjük napján tört elő legelőször, amikor azt érezte hogy házasságuknak csak akkor van értelme, ha a Jóisten gyerekekkel áldja meg és ő azóta ebben kíván együttműködni a Teremtővel. Azóta már van egy kétéves kislányuk és márciusra várják a második gyereküket.

      „Az Élet szolgálata...Önök munkájuk során direkt módon az életet szolgálják”- hangzott el a vitaíndító gondolat a beszélgetésünk kezdetén, amelyre reagálva Kiss Szilárd hangsúlyozta, hogy ez valójában az orvosi mesterségnek bármely szakterületére igaz állítás. Ugyanakkor, ők abban a kiváltágos helyzetben vannak, hogy az élet egy korai szakaszában lehetnek jelen. Kezdetben a méhen belüli élet követése, majd a világra születés segítése, míg az újszülöttgyógyász a megszületést követő első napokban felülvigyázza a csecsemő külvilághoz való alkalmazkodását.

        Az a bizonyos kilenc hónap a várakozás, felkészülés ideje olyan sok kihívással van tele a mai kor anyái számára. Bár az elmúlt években újra elterjedt a természetességre való törekvés, de ugyanakkor egyre több információ és termékáradat vesz körül. Hogyan lehet ezekben megtalálni az egyensúlyt és mit tartanak a szakemberek a legfontosabbnak egy gyermekvállalásra készülő anya számára?

A legfontosabb, hogy a terhesség nem betegségi állapot- hangsúlyozta Kiss Szilárd. Más állapot sok tekintetben, mivel nemcsak hogy minden szervük de még a lelkük is másként működik a várandós anyáknak. Az első trimeszterben a váltakozó hangulat, megijedés, depresszióra való hajlam jelentkezik. Idővel ez az állapot oldódik, és a magzat megmozdulásával kialakul az anya direkt kapcsolata a babácskájával, így ez egy kiegyensúlyozott, nyugodt időszaka a terhességnek. Viszont a harmadik trimeszter újra a félelmekkel teli állapot, amely a szülés közeledtével az anyára nehezedik.

Személyes véleménye, hogy mind táplálkozásban, mind életvitelben a természetes útat kell választani. Kifejezetten ajánlott a nem megterhelő sport, mint az úszás és a terhes torna, amely a testtartás korrigálása, légzési gyakorlatok, relaxációs gyakorlatok megtanulása által segíti az anyákat a szülésre való készülésben, és csoport terápiaként is hat. 

A terheskövetés fontosságát hangsúlyozta Simon Márta, amelynek célja hogy kiszűrjék azokat a rendellenességeket, amelyek a magzat fejlődését és az anya egészségét veszélyeztethetik. Viszont nagyon fontos, hogy a megfelelő információ birtokában és helyes tájékoztatásban legyen részük a szülői szerepre vállalkozó párnak- ehhez megfelelő felkészültség vagy szakemberhez fordulás szükséges. Felhívta a figyelmet az internetet elárasztó áltudományoskodás veszélyére is. Továbbá személyes várandóskori élményéről számolt be, miszerint az áldott állapotot, amelyet eufória és boldog- várakozás jellemez, az ő esetében az aggódás töltötte ki. Ez a hátránya annak, ha szakmai szemmel, minden lehetséges rendellenesség tudatában követjük a magzat fejlődését. De az anya teremtetése kapcsán sajátos ösztönökkel van megáldva, hallgatni kell ezekre és az egyszerűségre törekedni. A születés utáni időszakra, a gyereknevelésre is érvényes ez.

Salló Zsófia számára a teljes bizalom és a ráhagyatkozás jelentette a legtöbbet várandósága idején. Annak ellenére, hogy orvos rá tudta bízni magát a családorvosára, nőgyógyászára és arra törekedett, hogy betartsa a „játékszabályokat”- erre bíztat mindenkit. A terhesség alatti szűrővizsgálatok kapcsán elmondta, hogy ezeket csakis szakorvosi ajánlás esetében végezzék, mert ha semmi rizikótényező vagy vészjel nem létezik, akkor néhány teszt eredménye csupán oktalanul megijesztheti a szülőket. 

      

      Milyen élmények törnek elő, ha a szülésre gondolnak vissza? Orvos és anya szerepben hogyan emlékeznek erre a pillanatra, illetve apai szemmel a saját gyermek születésére? 

Az első gyereküket még egyetemistaként várták, meséli lelkesen Dr. Kiss Szilárd. Tagadhatatlan, hogy a feleségét a kezdeti megijedésén az ő nyitottsága, lelkesedése segítette át és azután mindent megtettek, hogy diákként megteremthessék a lehetőséget egy új élet befogadásához.

Az apák csupán külső szemlélői az eseménynek, semmit nem tudnak arról a fájdalomról ami a szüléssel jár, ami valóban elmondás alapján a legnagyobb fájdalom. De azt a csodálatos érzést, amikor az anyának ölébe adják a gyermekét szintén nem ismerhetik- vallja be a doktorúr.  

Salló Zsófia élménye szerint a születés egy olyan pillanat ami egy nagy fordulópont mind az anya, mind az újszülött életében, de igazából mindketten születnek. Egy folyamat része vagyunk, én születek mint anya, a kislányom pedig fejlődése során nap mint nap születik az én szemem láttára. Az anya-gyerek találkozás valójában leírhatatlan élmény- meséli az orvos anya. Elmondása szerint, őt a várandósági nehézségek és megpróbáltatások tették kellőképpen szabaddá ahhoz, hogy fogadni tudja gyermekét, mint aki ő maga, és nem elvárásokkal lenni a megszületendő gyerek iránt.

Simon Márta szerint a születés egy csoda mindenféle körülmények között, akkor is ha krízis helyzet adódik vagy koraszülött a baba. A művészet számunkra az, hogy az akkor megszületett szülőpárt fel tudjuk készíteni arra, hogy a gyermeküket hazavigyék és biztosítani tudják azt a környezetet, amelyben a csecsemő növekedni és fejlődni tud. A kritikus helyzeteken való átsegítés is a mi feladatunk.

A nőgyógyász szemében a csoda jóval hamarabb kezdődik, akkor amikor a két sejt egymást megtalálja és a vándorlás, beágyazódás következtében létrejön a méhen belüli élet. Amikor egy baba születik, akkor mindenki aki csak a  környezetében van, mosolyog és boldog- igazából egy normális szülésnek ez a kicsengése.

4.            

           A mai világban egyre többen választják a császármetszés opciót, azért hogy megvédjék magukat a szüléssel járó fájdalmaktól, ugyanakkor a nyugati világban már a természetes úton való szülésre törekednek...

Simon doktornő véleménye szerint medikálisan nézve a császármetszés sokkal több veszéllyel jár mind az anyára, mind a magzatra nézve, ugyanakkor a gyermeknek is szüksége van arra a pár órára a vajúdás alatt, amíg felkészül a születésre. Nem elég örvendezni annak, hogy lesz egy gyermekünk, hanem fel is kell készülni a megpróbáltatásokra, amely áldozatkészséget követel. Mindenképpen hallgassunk a nőgyógyászok, bábák, szakemberek véleményére és az anya illetve magzat számára optimális utat válasszuk.

A Jóisten adta úton kellene megszületni a gyermekeknek! - hangsúlyozza Kiss doktorúr. Ezt az élményt csak a kellőképpen felkészült ember tudja átélni. Mai világunkban egyre kevesebb nő van felkészülve arra, hogy kihordjon egy terhességet és életet adjon egy gyermeknek. Kétségkívül nagyon kemény próbatétel előtt áll az anya, és a mentális felkészültség előfeltétele annak, hogy tudja felvállalni az áldozatot. Ugyanakkor nem veszített az értékén az a terhesség sem, amely császármetszéssel ér véget ha arra abszolút indikáció van, viszont nem végezzük azt csupán az anya saját kényelme érdekében.

„A gyermek vállalása az a remény, hogy van az életnek folytatása”- zárta Simon Márta doktornő. 

Gáll Orsolya