Felelősség - a családorvoslás egyik kulcsszava

    Az idéni második Szent Balázs esten próbáltuk azokat a sztereotípiákat megdönteni,amelyek a családorvoslást övezik.Az est meghívottjai: Dr. Finna Judit, Dr. Kiss Réka, Dr. Lorenzovici Anna és Dr. Szabó Zoltán voltak.

(Németh Emese IV. éves orvostanhallgató élményei alapján)

   Melyek is ezek a sztereotípiák,amelyek midannyiunk fejében megfordulnak a családorvoslás hallatán: "A családorvos csak egy közvetítő.";"A családorvosnak nincs magas státusza.";"Egy családorvos nem fogja megváltani a világot."

   A megszokottak alapján,első kérdésünk arra irányult,hogy mikor is döntötték el,hogy orvosok lesznek. Dr.Finna Judit gyerekkora óta orvos szeretett volna lenni, Dr. Kiss Réka pedig 8.osztályos korában döntötte el, hogy erre a pályára készül. Dr. Szabó Zoltán egy matek példa megoldása közben jött rá, hogy ő ennél értelmesebb dolgokkal szeretne foglalkozni, ezáltal született meg az orvoslás gondolata. Dr.Lorenzovici Anna habár először sport egyetemre készült,egy baleset miatt az egészségügyet választotta.

  Számomra az est egyik legmegrázóbb pontja az volt, amikor meglepő őszinteséggel mesélték el, hogy az akkori román kommunista kormány az egyetem elvégzése után mindent megtett annak érdekében, hogy a magyar orvosokat Erdélyből eltávolítsa; Dr. Szabó Zoltánt idézve:" A Békási-Szorostól Suceava-ig mind magyarok voltak." Finna Judit doktornő elmesélte,hogy úgynevezett álházasságokat kötöttek annak érdekében, hogy az országból elmehessenek.

  Mikor döntötték el,hogy családorvosok lesznek? Dr. Kiss Réka és Dr. Lorenzovici Anna elmondása szerint ők egy olyan szakágat kerestek,amelyet össze tudtak a családi élettel egyeztetni, mivel az egyetemi évek alatt családot alapítottak. Dr. Szabó Zoltán szerint ő nem mellette döntött, hanem véletlenül jött. Dr. Finna Judit az elején úgy gondolta, hogy kezdésnek jó lesz a családorvoslás, utána pedig lehet tovább fejlődni, mivel nehéz szívvel hagyta ott a kórházat, végül azonabn megszeretette, és már nem váltott volna.

  Megkértük meghívottjainkat, hogy definiálják mit jelent számukra a családorvoslás. Kiss Réka doktornő szerint a családorvos egy "ügyintéző", tudnia kell, hogy hová küldi tovább a beteget, de ez egy hálás feladat és egyben egy nagy kihívás. Dr. Szabó Zoltán szerint:"Velünk találkozik először, de legtöbbször utoljára is a beteg." Továbbá a doktor úr szerint, ami lényegesen megkülönbözteti őket a többi orvostól az az elérhetőség.

   Mi szükséges ahhoz,hogy jó családorvosok legyünk? Dr. Lorenzovici Anna szerint ezt két tény határozza meg: az egyik, hogy naprakészek legyünk a szakmánk terén, és minden körülmények között emberségesek maradjunk a pácienssel szemben. Dr. Finna Judit felhívta a figyelmünket arra, hogy soha ne engedjük betegeinket kiszolgáltatott helyzetbe jutni. Vendégeink elmondásai szerint, mind felhasználják személyes kapcsolataikat annak érdekében, hogy a legjobb kezekbe kerüljenek betegeik. Arra a kérdésünkre,hogy mi okozza számukra a legnagyobb nehézséget, mindannyiuk válasza a szakma adminisztratív része felé irányult, Kiss Réka doktornő szavaival élve:"Azzal van gond,amit nem tanítanak sehol: megtanulni főnöknek, könyvelőnek és informatikusnak lenni."

  Ha összegeznem kellene az elmondottakat, akkor rávilágítanék arra a tényre, hogy a családorvos nem csupán gyógyít, hanem mint ahogy azt a neve is sugallja, kicsit tagja is minden egyes családnak, aki hozzá tartozik, hiszen végigkíséri egész élete során az egyént. Szerintem sikerült egy-két  sztereotípiákat más fényben látni, mivel a családorvosra nagyon fontos feladat hárul, ő irányít, tőle függ, hogy hogyan alakul tovább a beteg sorsa, jó kezekbe kerül-e. Gyógyítani, autonóm módon döntéseket hozni és mindezek mellett  több száz családnak tagja lenni.....Az én utolsó kérdésem pedig az, hogy kell-e ennél több?