Orvos-tanáraink inkognítóban

       

A hobbi a szabadidőben végzett pihenést, kikapcsolódást szolgáló tevékenységek gyűjtőneve. Ez a pontos meghatározása, mégis kicsit több van emögött, hisz a hobbi nem csak az idő kellemes eltöltését jelenti, hanem sok esetben saját belső világunkat, ez az a tevéknység mely által ki tudjuk igazán fejezni magunkat és általa elrugaszkodni a valóságtól, egy másik dimenzióba kerülni, ha csak pár lopott pillanatra is. Ennek voltunk a tanúi a félév utolsó Szent Balázs estjén ahol a meghívottak Dr.Nemes-Nagy Enikő, Dr.Puskás Attila és Dr.Török Árpád mutatták be az ő másik dimenziójukat és engedték, hogy betekintés nyerjünk mi is, és egy-két pillanatra részesei is legyünk.

(Angyal Pataki Krisztina mesél nekünk)

       Jó volt látni, hogy bár a diákság épp a szesszió küszöbén áll, mégis igen nagy számban jelent meg. Az esten a meghívott orvosok most nem a szakmai életükről, mindennapi kórházi küzdelmeikről, szaktudásukról beszétek, hanem arról a tevékenységükről melyet az a bizonyos jobb agyfélteke irányít.

     Bevezetőként Dr.Török Árpád varázsolt el minket csodálatos hegedűjátékával és ragadott el sokunkat magával. Nem is tudom mi hatott mélyebben, az, ha a doktor úr szemén át hallgattam zenéjét vagy ha becsukott szemmel saját belső világom húrjai szólaltak meg, nehéz lenne megválaszolni. Ezt követően elmesélte, hogy hegedűje és közte a barátság messzire nyúlik vissza, hisz már első osztályos kora óra hegedül, természetesen megszakításokkal, de az újra egymásra találás öröme a mai napig nem engedi elszakadni egymástól. Elmesélte,hogy több zenekarban is tevékenykedett, hogy autodidakta módon tanult meg és fejlesztette tudását és a mindennapi gyakorlás, a zenélés az a saját kedvére, szórakoztatására történik. Ez az a ,,hobbi”, ami számára elhozza azt, hogy a mindennapi rutinból sikerüljön kiszabadulnia(legyen szó akár szessziós stressz levezetésről) és amire naponta képes időt szánni.

     Egy másik igen izgalmas találkozás az este folyamán, amikor Dr.Puskás Attila versein keresztül betekintést nyerhettünk az ő spirituális életébe és átadott gondolatai által mi is elmerenghetünk azon, hogy a holnapot miként látjuk és éljük meg. Minden és semmi című verses kötetéből, Albert Zsuzsa III. éves bábszínész hallgató olvasott fel, csodás hangjátékéval tette érinthetővé és átélhetővé a vers üzenetét. Puskás doktor úr elmondása szerint versein keresztül fejezi ki és éli meg azt az átváltozást amin ő átment.Úgy véli, hogy versei és ő maga is képes környezetére hatni, és átadni, megmutatni azt a tanítást melyben ő hisz, hogy mennyire fontos megérteni,azt hogy az ember képlékeny, hogy a szívvezérelt, szívből lereagált dolgok más emberekké tesznek. És arra, hogy a csendességet gyakorolni kell, s ez elvezet olyan dolgok megértésére melyre nem gondoltunk, s fogékonyabbá tesz minket a jó meglátására, továbbá a meditáció és a fizikai épség fontosságára hívta fel a figyelmet.

       Ezt követően a mesék világába csöppentünk ahol, Dr.Nemes Nagy Enikő Kópégömbbel Zinar nyomában című meseregényéből kaptunk ízetítőt. Megtudhattuk a doktornőről, hogy már régóta nagy irodalom kedvelő, hogy igazi könyvmoly, aki mai napig is szeret a mesék világában élni és az írásra a lopott perceket, éjjeli órákat használja ki igazán. Inspirációt személyes környezete nyújt, gyerekei és a sokat emlegetett „Kati mama”, a nagymamája, aki bevezette őt ebbe a világba. Számára az írás bentről jön, mint egy film játszódik le szemei előtte (akár mosogatás közben is) .Írás közben eltűnik a tér és az idő és ő valahol megáll a sok tennivaló közepedte és csak ír. A visszajelzés fontosságáró beszélt ,hogy mennyit jelent számára, ha gyerekek formálnak véleményt a könyvéről, hangot adva tetszésüknek, s ki tudja talán e meseregény által szeretnek meg igazán olvasni.

Következtetés képpen arra jutottam,hogy mégsem tudjuk olyan jól meghatározni a hobbi fogalmát, egy mondatot elmondani róla, amiben aztán minden ott legyen. Talán ez lehet az a valami , ami valakit ,, a legjobb hegedűssé tesz a sebészek között, s a legjobb sebésszé a hegedűsök között”. De tehet eszközzé mások formálásában vagy egy álmot hozó hanggá esténként. Csak remélni tudom, hogy mindenkinek sikerül rátalálni arra ,ami azt a csillogást, békét, gyermeki mosolyt tudja belopni a szemünkbe, amit felfedezni véltem a meghívottainknál.Ha becsukom a szemem és a búcsúzóul elhangzott verset hallom ,háttérben a hegedűszóval talán pár percig képes leszek elrugaszkodni a valóságtól. Tedd te is!